Néhány éve ez a kérdés fel sem merült volna, manapság tucatjával teszitek fel ezt a kérdést, nevezetesen a hogyan működik a külföldre történő eladás?Gyakorlati tapasztalatokra alapozva mondhatom, hogy számodra az eladás akkor válik értékessé, ha tudod, milyen módon véded meg magad és hogyan kerülöd el a reklamáció kezelés gyötrelmét is. előrelátásod eredménye, a nyugodt kereskedés lesz és megelégedett vásárlóid száma, a külföldi vásárlóid körében is nőni fog.
Alapszabály, ha külföldre adsz el:
– A vásárlód úgy fizessen előre, hogy biztos legyél az áru ellenértékének megérkezésében
– A vásárlód olyan transzferen keresztül fizessen aki garantálja a (scam security vagy scam safe) módokat, értsd, csalás és átverés elleni védelmet.
– A partner számára anyanyelvén vagy köteles tájékoztatást nyújtani a magyar kereskedelmi törvények alapján
– A terméket lehetőleg magyar területen add át, adott esetben biztonságos, megfigyelt helyen
– Az eladás során a POSTÁN MARADÓ, hivatalos Magyar Postai szolgáltatás.
Hogyan értékesíthetek árut az EU más tagállamaiban?
Forgalomba hozatal: kölcsönös elismerés
A termékbiztonság egyes területei önkéntes alapon, míg mások jogilag szabályozottan működnek. Ezen szabályok csupán részben közösségiek. Ezen a területen is működik az ún. „kölcsönös elismerés” elve, miszerint ha valamely terméket az egyik tagállam jogszabályainak megfelelően állítanak elő, és ezt megfelelően tanúsítják, akkor az a többi tagállamban is forgalomba hozható.
A visszaélések elkerülése miatt abban az államban, ahol engedélyezték a termék forgalomba hozatalát, annak ténylegesen forgalomba is kell kerülnie.
Termékértékesítés
Az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek maradéktalanul megfelelnek.
Magyarország a vámunió részévé vált, mely biztosítja a tagállamok közötti vámkezelési eljárás nélküli kereskedelmi forgalmat. 2004. május 1. óta nincsen szüksége ún. ATA Carnet vámkezességi okmányra, amennyiben uniós tagállamba történik a szállítás.
A szállításhoz számla, szállítólevél, CMR szükséges. A szállításhoz szükséges okmányok kiállításának nyelvére vonatkozóan a korábbi szabályok maradtak érvényben.
Az árusítás helyétől függően az önkormányzat vagy a piac szervező engedélyére is szükséges.
Értékesítés magánszemélyek részére
Magánszemélyek számára történő értékesítés esetében a magyar vállalkozásnak be kell jelentkezni az adott tagország adóhatóságához, hogy az árusításhoz szükséges számlatömböt ki tudja váltani, illetve számlát tudjon adni.
A vállalkozásnak ebben az esetben adókötelezettsége lesz az adott tagországban. Ebben az esetben az adott tagország adókulcsait és számlaadási előírásait kell alkalmazni.
Közösségen belüli adómentes értékesítés
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. § (1) bekezdése szerint levonási joggal mentes az adó alól az az értékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, vagy a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldről más tagállamba, de még az Áfa tv. értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, vagy egyéb módon juttatják el.
Tehát azon Közösségen belüli termékértékesítés esetében, amelyeknél a teljesítési helye egy másik tagállam és a megrendelő adóalany, a fordított adózási eljárás lép érvénybe: a magyar cég áfa nélkül állítja ki a számlát, az adót a megrendelőnek kell önadózással befizetni.
A számlán fel kell tüntetni a megrendelő közösségi adószámát, valamint a „Áfa-törvény területi hatályán kívüli” (nem a „mentes” fordulatot) kifejezést.
Jelezni kell továbbá azt is, hogy az ügylet utáni adó megfizetésére a vevő kötelezett. Ilyen esetben a magyar cégnek nem kell bejelentkeznie a tagország illetékes adóhatóságnál.
Az adómentesség feltétele:
– egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, és az a kiállított számlán szerepeltessék (Áfa-törvény 169. § d),
– másrészt, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként – igazoltan – más tagállamba jusson el.
A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha ugyan rendelkezik, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek a megfelelő belföldi áfa-mértéket (5%, 20%) kell felszámítania.
A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett vagy amennyiben a beszerző az adóhatósághoz benyújtott előzetes bejelentése alapján a MNB által közétett árfolyam alkalmazását választotta, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamon kell forintra átszámítani (Áfa-törvény 80. § (2) bekezdés), ami a teljesítés napját követő hónap 15-ei alkalmazott árfolyam alkalmazását jelenti, kivéve, ha számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni (Áfa-törvény 80. § (1) bekezdés). (Vagyis amikor a számlakibocsátáshoz kötődve keletkezik az adófizetési kötelezettség.)
Közösségen belüli adómentes értékesítésről számlát vagy egyszerűsített számlát kell kiállítani.
A cikk összeállításához köszönjük az Euvonal segítségét.
